Etiópia, a maga közel 110 milliós lakosságával a világ 10. leggyorsabb ütemben növekvő népességével rendelkezik. A Magyarországnál tizenegyszer nagyobb országban számos nemzetiség él. A mai napig meghatározóak az etnikai konfliktusok, melyek sokszor politikai színezetet is kapnak, míg a térségben jelen levő dzsihadista terrorszervezetek tevékenysége a vallási alapú konfliktusok kiújulásához vezetett. Bár a kilencvenes évek reformjai, az etnikai föderalizmuson alapuló államszervezet kísérletet tett a problémák orvoslására, Etiópia ma is számos olyan kihívással küzd, melynek okai hosszú évtizedekre nyúlnak vissza.
Etiópia nevét hallva sokaknak az 1983-84-es nagy éhínség jut eszébe, amikor közel négyszázezren vesztették életüket az óriási aszály és a kormányzat cselekvésképtelensége miatt. Az azóta eltelt időszakban számos politikai és gazdasági változás állt be a kelet-afrikai ország életében, és bár az utóbbi évek során – többek között a 2018-ban megválasztott, Nobel-békedíjat nyert miniszterelnök elképzelései nyomán – sokan nagyívű politikai reformokat és gyors konszolidációt reméltek, jelenleg kérdéses az országot mennyiben sikerül a konszolidáció útjára terelni. A választásokhoz közeledve a különböző etnikai viszonyok által is befolyásolt politikai konfliktus olyan módon eszkalálódott, hogy az 2020 végén lényegében polgárháborús helyzetet teremtett az országban.
Etiópiában jelenleg mintegy 2 millió belső menekült él, továbbá több mint 800 000 menekült tartózkodik az országban, akik többsége a szomszédos Dél-Szudánból, Szudánból, Szomáliából és Eritreából érkezett. Ők az országban található 26 menekülttáborban tartózkodnak, ezzel Etiópia a kontinens második legnagyobb menekültbefogadó országa. Etiópia jelenleg nem a „kibocsátó országok” közé tartozik a nemzetközi migráció szempontjából, sőt e tekintetben fontos feltartóztató szerepet játszik, ugyanakkor számos problémával kell szembenéznie, melyek törékennyé teszik visszatartó képességét. Az országban közel 8 millió ember szorul élelmezési támogatásra, 5,9 millió embernek akut élelmezési szükségei vannak, megközelítőleg 3,9 millió gyermek és nő élelmezési helyzete törékeny. A menekültek és a belső menekültek ráadásul hatványozottan kitettek a különböző humanitárius katasztrófáknak. Az Etiópiát is sújtó sáskajárás a FAO becslései alapján az elmúlt 25 év legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozták egy olyan országban, ahol a lakosság 80 százaléka él a mezőgazdaságból.
A Hungary Heps Program keretében eddig hat projekt kivitelezése valósult meg Etiópiában. Kiemelkedik ezek közül a Mai Aini menekülttáborban megvalósított, infrastrukturális fejlesztést és humanitárius támogatást nyújtó projekt, mely az ország legnépesebb menekülttáborának fejlesztését jelentette. A Mai Aini menekülttábor fejlesztésén túl ugyanakkor a projekt kiterjedt a táborban élő üldözött keresztény közösségek rehabilitációjára, hazaköltözésük, repatriációjuk elősegítésére is. A menekült, belső menekült népesség közvetlen rehabilitációján túl kulcsfontosságú az oktatás támogatása, hiszen az oktatás által hosszútávon segíthető elő a különböző etnikumok, népcsoportok megbékélése. Az oktatási projekteken keresztül továbbá olyan menekült, belső menekült gyermekek iskoláztatása valósulhat meg, akik ennek hiányában elesnének a minőségi oktatástól, ezzel is növelve migrációs esélyeiket. Ennek jegyében került sor például a Mai Aini menekülttáborhoz közel található Mekele Mekane Yesus Iskola bővítésére, mely intézményben sok eritreai menekült családból származó gyermek tanul. De megtörtént a dél-szudáni határ közelében található Horest Spring Gimnázium és Előkészítő Iskola fejlesztése is, mely hetven éve nyújt minőségi oktatást az ott élő gyermekek számára. Ezen rehabilitációs projektek támogatása azért is kulcsfontosságú, mert a környező országok konfliktusain túl Etiópia maga is számos olyan kihívással küzd, melyek törékennyé tehetik szerepét a nemzetközi migráció feltartóztatásában.
Borítókép: A Mai Aini menekülttábor Etiópiában (Forrás: HHP)
Legutóbbi hozzászólások