Tényleg mindent tudsz a húsvéti szokásokról?

HHP

March 31, 2021

Ami Magyarországon a barka, az Szentföldön a pálmaág; idehaza kalács, Etiópiában dabó. Tojáskeresésben viszont nem vagyunk egyedül. Érdekes húsvéti szokások és hagyományok a nagyvilágban.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának napja, ami egyben a keresztény kultúra forrásaként jelentős hatással bírt a művészetekre és társadalmi szokásokra egyaránt. Ennek tanúja az a számtalan népszokás és hagyomány, amik a húsvéti ünnepekből az évszázadok során megszülettek, és amik rendkívül színes skálával gazdagítják a különböző nemzetek és régiók kulturális örökségét.

Nemcsak Európában, de a világ más részein is igaz ez. A hazai és európai húsvéti szokásokkal többé-kevésbé tisztában vagyunk. De mi a helyzet a világ más tájain? Mi most azokba a térségekbe helyezzük a reflektort, amelyekben a Hungary Helps Program támogatási helyszínei is találhatóak.

Idehaza például a nagyhetet megnyitó virágvasárnaphoz a barkaszentelés hagyománya kötődik, barkákkal a kézben történik a bevonulás a templomokba, Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezve. A Szentföldön azonban mindez pálmaágakkal, az evangéliumi leírásoknak megfelelően történik.

 

Jeruzsálem a húsvéti időszakban igazi vallási turistaközpont lesz: húsvét ünnepére a keresztény világ minden tájáról érkeznek hívők. Izraelben a koronavírus-járvány a sikeres oltási programnak köszönhetően lecsengőben van, így a friss negatív PCR-teszttel rendelkező látogatókat szívesen fogadják. A virágvasárnapi ünneplést követően nagypénteken felidézik a kétezer évvel ezelőtti eseményeket: a jeruzsálemi zarándokok keresztet hordozva mennek végig a Via Dolorosán, a fájdalmak útján.

A húsvéti tojás tőlünk 2000 km-re is szokás. Libanonban – igaz, nem húsvétkor, hanem az előtte lévő nagyböjti időben – a gyerekek tojásokat gyűjtenek. A gyűjtés után kiszínezik őket, és tojásfeltörő játékokat játszanak velük. Ahogy Egyiptomban is szokás az ősi tavaszi ünnepség keretében a szabadban való tojáskeresés.

Szíria nem véletlenül a kereszténység bölcsője. A szíriai Antióchiában nevezték először Krisztus tanítványait keresztényeknek, azaz „krisztusiaknak”, és Pál, a népek apostola a damaszkuszi úton találkozott a feltámadt  Krisztussal, aki ezt mondta neki: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Innen ered a damaszkuszi fordulat kifejezés, ahogy a Saulusból Paulus is, utalva Pál apostol megtérésére. Damaszkusz más szempontból is egyedülálló a húsvéti hagyományokban: egyedül itt szokás az, hogy a hívők húsvétkor felekezeti hovatartozás nélkül hét templomba ellátogatva imát mondanak, majd a templomokból kijövet cserkészlányok kis szentképeket osztogatnak, melyeket a kabátjukra tűznek. Cél, hogy összegyűjtsék mind a 7 szentképet.

Ami nálunk a kalács, Afrikában a dabó. Az etiópiai keresztények húsvéti fesztivált, azaz Fassi-t tartanak, amikor is hatalmas kovászos kenyeret sütnek: ezt hívják dabónak, amit húsvét másnapján vágnak fel reggel.

Nigériában az egyik legdinamikusabban növekszik a keresztények száma, annak ellenére, hogy itt a legerőszakosabb a keresztényüldözés a világban. A nyugat-afrikai ország legnagyobb városában, Lagosban húsvét alkalmával mesés jelmezekben vonulnak az emberek utcára, így megünnepelve Jézus feltámadását.

A kelet-afrikai Ugandában sajátos a nagyböjti készület menüje: fontos részei a hosszan párolt marhahúsok, a grillezett kecskegida és a zöldségek, köztük a friss spenót. Kenyában ezzel szemben a böjt idején leginkább tésztát és halat fogyasztanak.

Fülöp-szigetek nemcsak Ázsia legnagyobb katolikus országa, de egyben a legbizarrabb húsvéti hagyományok színtere is, hiszen a passióra valós önkorbácsolással és keresztre feszítéssel emlékeznek nagypénteken, az egyház ellenkezésének dacára. Ez a szokás 1962 óta évről-évre megismétlődik a fővárostól, Manilától északra fekvő Pampanga és Bulacan tartományokban.

Húsvét üzenete határtalan, kultúra-, hagyomány- és közösségteremtő erejét a fent bemutatott hagyományok is alátámasztják.