Magyarország a libanoniakkal közösen tesz a keresztény kulturális örökség megőrzéséért, nem véletlen, hogy XIV. Leó pápa első külföldi útja is Libanonba vezet - jelentette ki Azbej Tristan a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programjaiért felelős államtitkára az MTI-nek, a magyar segítséggel helyreállított libanoni templomokat bemutató római kiállítás kedd esti megnyitóján.
Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy a közel-keleti keresztények támogatása Magyarország számára nem csak kormányzati program, hanem nemzeti missziónak számít.
Hozzátette, hogy Libanon saját térségében kulcspozíciót tölt be, egyebek között az országban még tömbben élő keresztény közösség miatt.
Az államtitkár a Romokból remény című kiállítást nyitotta meg a Római Magyar Akadémián. A fotótárlat azt a 63, jórészt középkori libanoni templomot mutatja be, amelyeknél 2018 óta a magyar kormány támogatásával, a Hungary Helps programon keresztül, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a libanoni Kaslik város Szentlélek Egyeteme együttműködésben régészeti megőrzést, felújítást, újjáépítést végzett.
Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy a kiállítás legelső nemzetközi helyszíneként nem véletlenül Róma városára esett a választás, ahol éppen tart a reménynek szentelt jubileumi szentév. Hangsúlyozta, hogy XIV. Leó pápa november végi, december eleji első apostoli útja is Törökország mellett Libanonba vezet.
Az általa vezetett delegációnak a szerdai általános pápai audiencián lehetősége lesz XIV. Leónak is elmondani, hogy Magyarország a libanoni keresztényekkel közösen mit tesz jövőjükért, valamint a keresztény kulturális örökség megőrzése érdekében.
Azbej Tristan megjegyezte: a fotókiállítás címét maguk a libanoniak választották. Libanon egykor a kelet Svájcaként volt ismert, ma viszont a szétesés fenyegeti a konfliktusok, krízisek sorozata miatt, kezdve a gazdaság állapotától a bejrúti kikötőben történt katasztrofális robbanáson át a migrációs válságig. "Ezt az országot a múltja, a hite és a hagyományai tartják egyben" - mondta.
Hangsúlyozta, hogy a PPKE világszínvonalú régészeti szakembercsapata együttműködése a libanoni partnerekkel tette lehetővé, hogy a műemlék épületek újjáépítése mellett remélhetőleg vissza tudták adni a libanoni kereszténységnek a jövőbe vetett hitet.
A kiállításon beszédet mondott Michel Dzsalakh Oam, a Vatikánnak a Keleti Egyházakért felelős dikasztériumának titkára, aki libanoni maronita érsek, és aki szerint a fotók "az emberiség, a méltóság, a hit" erejét jelképezik. Beszédet mondott még Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet is, Joseph Mukarjel, a kasliki Szentlélek Egyetem rektora, Szárkisz Huri, a libanoni kulturális minisztérium régészeti igazgatója és Vágner Zsolt, a PPKE régésze, a projekt koordinátora.
A megnyitón a római maronita kollégium kórusa énekelt.
Kovács Péter, a Hungary Helps vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: sokkal többről van szó, mint templomok rekonstrukciójáról.
"Ez fontos a helyi közösségeknek, mert ismét életet ad az egész területnek, egyebek között gazdaságilag"- magyarázta.
A vezérigazgató Aszmar Dzsebeil falu templomát említette, amely Libanon legnépszerűbb esküvői helyszíne és a helyi identitás megőrzését szolgálja.
Hozzátette, hogy a templomok helyreállítása munkát adott sok libanoninak, most pedig idegenforgalmi célpontoknak is számítanak, ezért a Libanonból való elvándorlás megfékezésében is segítséget nyújt a magyar projekt. Ami más közel-keleti országok támogatását illeti, Kovács Péter hangsúlyozta, hogy Szíriában továbbra sem stabil a helyzet, a Szentföldön, Gázában és Ciszjordániában szintén mindenekelőtt humanitárius segítségre szorulnak az emberek.
