A Magyarországnál valamivel kisebb méretű Jordán Hasemita Királyságban egyes becslések szerint minden harmadik ember menekült, azaz két jordán állampolgárra jut egy bevándorló. Mindez elsősorban a szíriai polgárháborúval magyarázható, a migráns népesség száma ugyanakkor már a szír polgárháború kitörése előtt is jelentős volt. A Közel-Kelet viszonylag stabil államának számító országba sok palesztin, csecsen, illetve iraki menekült érkezett regionális konfliktusok elől menekülve, de az afrikai migráció is érinti, így kisebb számú egyiptomi, szudáni, eritreai és líbiai közösségek is élnek az országban.

 

A magyar támogatással működő, jordániai Irgalmasság Kertje projekt.

Hungary Helps

Jordániában jelenleg több mint tíz millióan élnek. A korábban hat és fél millió főt számláló országban 3,5 milliót ér el a migrációs hátterű népesség lélekszáma. Bár a hivatalos adatok szerint körülbelül 630 ezer szír menekült tartózkodik az országban, nemzetközi szervezetek adatai rámutatnak, hogy ez a szám másfél millió körül van a valóságban. Mindez azt jelzi, hogy a szír menekültek több mint fele illegális bevándorlóként van jelen az országban. Elmondható az is, hogy a menekültek kisebbik része, körülbelül ötöde él menekülttáborokban, melyek főként az ország északi részén helyezkednek el. Ilyen például Jordánia Zaatari nevű menekülttábora is, ahol – akárcsak egy közepes nagyságú magyar vidéki városban – 80 ezren élnek. A menekültek többsége ugyanakkor nagyobb városokban telepedett le, ahol – sokszor nem hivatalos keretek között – munkát tudnak vállalni. Jelentős számú menekült él Ammanban, Irbidben és Mafraqban. Jellemző példa, hogy Irbid lakosságszáma megduplázódott a szír menekültek megjelenése óta. Ezek a jelenségek különösen megterhelik a helyi városi infrastruktúrát, melyek oktatási és egészségügyi hálózata nem volt felkészülve ekkora népesség ellátására. A nagyvárosokban megjelenő menekültek ellátásában jelentős szerepet vállalnak az egyházak is, akik sokszor állami támogatás nélkül működtetnek iskolákat, kórházakat helyi és menekült gyermekek, lakosok számára. Az országban élő szír menekültek között a keresztények száma 20 ezer fő körülire tehető, akik általában nem táborokban, hanem az őket befogadó jordániai közösségekben élnek.

Bár Jordániát az Arab Tavasz kevéssé rázta meg, ugyanakkor számos szociális problémával szembesül az egyre növekvő migráns népesség megjelenésével. Problémát jelent a vízhiány, de túlterhelt az ország energiahálózata is. Nagy kihívás, hogy Jordániában a társadalom 20 százaléka munkanélküli, míg a fiatalok körében ez az arány 30 százalék felett van.

Ezeket a speciális adottságokat figyelembe véve alakította ki támogatási programjait a Hungary Helps Program Jordániában. Számos oktatási projekt részesült támogatásban, mely a különböző településeken élő helyi és menekült gyermekek számára egyaránt biztosította a minőségi oktatáshoz való hozzáférést. A magyar kormány támogatta a Jeruzsálemi Latin Patriarchátus Vikariátusa által működtetett sok száz iraki keresztény menekült gyermek oktatását biztosító markai római katolikus iskola energetikai korszerűsítését, illetve több keresztény egyház által fenntartott oktatási intézmény működését. Az Észak-Jordániában található Irbidben, amelyik az egyik legtöbb menekültet befogadó jordán város, a menedékkérőknek fenntartott középiskola berendezési tárgyainak beszerzéséhez járult hozzá Magyarország a Hungary Helps Program keretében. Anyagi segítséget kapott az „Irgalmasság Kertje” nevű, Ammanban és Madabában működő, iraki keresztény menekültek számára jövedelemteremtő tevékenységet elősegítő program is.

Azbej Tristan államtitkár látogatása az Irgalmasság Kertje projekt helyszínén.

Hungary Helps

A program keretében a menekültek olyan új szaktudást sajátíthatnak el, mellyel később megélhetést biztosíthatnak családjuk számára. Mivel Jordániában az egyik legnagyobb társadalmi kihívást a munkanélküliség jelenti, kulcsfontosságú a menekültek és helyiek oktatás és képzések általi támogatása, hogy a munkaerőpiacra történő integrációjuk sikeres lehessen. De támogatásban részesültek menekültellátással kapcsolatos projektek is, így például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenysége is, mely jelen van a szír-jordániai határ mellett működtetett formális és nem formális menekülttáborokban, továbbá az Amman és a Holt-tenger közötti térségben, ahol a helyi lakosság körében végeznek különféle pszicho-szociális segítségnyújtást és biztosítanak orvosi ellátást, higiéniai csomagokat, orvosi eszközöket.