A magyar kormány a Hungary Helps Program keretében ott segít a világban, ahol emberek bármilyen okból ártatlanul szenvednek, és ahol ezért humanitárius válsághelyzet alakul ki. Az emberi szenvedésnek, a humanitárius válsághelyzeteknek egyik oka pedig sok esetben a környezeti állapot romlása és a klímaváltozás. A Hungary Helps Program az üldözött keresztények támogatása mellett nagyszámú humanitárius projektet indított el az elmúlt években. Ezek a projektek abban is közösek, hogy migráció kibocsájtó régiókat segítenek helyben történő segítségnyújtással.
A humanitárius válsághelyzetek felmérésekor fontos vizsgálati szempont, hogy milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi okai lehetnek annak, hogy tarthatatlanná válik az adott régióban kialakuló helyzet, és az emberek Európa irányába indulnak. A fejlődő országokban, konfliktusok által sújtott területeken az olyan környezeti hatások, amik megnehezítik a helyi közösségek boldogulását, lehetnek helyi környezetszennyezésből fakadóak, a klímaváltozás hatásai, vagy társadalmi fenntarthatósági problémák. A klímaváltozás közvetve vagy közvetlenül konfliktusok sorát generálja, amelyek emberek tízmillióit – sőt, szélsőséges esetben százmilliókat – kényszerítenek szülőföldjük elhagyására.
Magyarország a Hungary Helps Program keretében nők mezőgazdasági vállalkozásainak fejlesztését támogatja Mauritániában.
Hungary Helps
Ezekre a problémákra a Hungary Helps Program környezeti nevelési programokkal, a fenntartható mezőgazdaság és a megújuló energiák fejlesztésének támogatásával, a vízhez való hozzáférés elősegítésével válaszol, továbbá olyan kezdeményezéseket támogat, mint például a Pánafrikai Nagy Zöld Fal Program.
Magyarország legalább 8 afrikai országban, így Beninben, Etiópiában, Ghánában, Maliban, Mauritániában, Szenegálban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és Ecuadorban is támogat a Föld napjához szorosan kapcsolódó, fenntarthatóságot és környezetvédelmet is szolgáló projekteket.
Támogatjuk a Pánafrikai Nagy Zöld Fal Kezdeményezést, amely a világ legszegényebb országaira terjed ki.
Hungary Helps
Benin
Magyar támogatásból Multifunkciós Fenntarthatósági Központ épül Beninben, Afrikában. Benint sok más szubszaharai országhoz hasonlóan különösen veszélyezteti a klímaváltozás, amely jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatokat is. Benin számára a mezőgazdaság rendkívüli jelentőséggel bír, a lakosságának több mint 70 százalékát ez a szektor foglalkoztatja.
A Hungary Helps Program keretében olyan Multifunkciós Fenntarthatósági Központot alakítanak ki Bohicon városában, amely egyben környezeti nevelési központ, műanyag hulladék újrahasznosítási pont, illetve ivóvíz vételezési helyszínként szolgál.
Mauritánia
Mauritánia komolyan érintett a klímaváltozás hatásai által, és az ország humanitárius helyzete egyébként is válságos. A Szahara déli terjeszkedése hatalmas földterületek elsivatagosodásához vezet, amely a helyi közösségek elvándorlását eredményezi. Az elsivatagosodás megállítására létrehozott Pánafrikai Nagy Zöld Fal Kezdeményezés a világ legszegényebb országaira terjed ki. Célja a helyben maradás előmozdítása az életkörülmények javítása által, különös figyelemmel a legsérülékenyebb csoportokra.
Magyarország helyi nők mezőgazdasági vállalkozásainak fejlesztését támogatja Mauritániában. A magyar adomány részeként felépül három raktárhelyiség, kiépítenek egy kutat és fejlesztik a helyi csirkefarmot. Ezen felül lehetővé válik három már működő női termelőszövetkezet tagjainak betanítása. A projekt javítja az érintett három falu élelmezését, felszámolva a krónikus alultápláltságot, javítva az életkörülményeket.
Etiópia
Etiópia számos környezetei kihívással néz szembe: emelkedő hőmérséklet, aszályok, áradások sújtják az országot. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslései alapján a 2020 során Etiópiában kialakult sáskajárás az elmúlt 25 év legsúlyosabbja. Az országban közel 8 millió ember szorul élelmezési támogatásra, megközelítőleg 3,9 millió gyermek és nő élelmezési helyzete kritikus.
Hazánk a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül támogatja az egyes oktatási, vízgazdálkodási, mezőgazdasági programok megvalósítását, melyek összesen 15 hónapig tartanak majd. Ennek célja a hosszabb távú szakmai nyomon követésen keresztül a jövőbeli önfenntarthatóság támogatása. A Nyugat-Etiópiában indított projekt két helyszínen is megvalósításra kerül, mindkettő a mezőgazdasági – kútfúrás, malom, állatállomány fejlesztés és piaci versenyképesség javítás -, valamint az alapfokú oktatásfejlesztés – iskola felújítás, eszközfejlesztés – területén.
Ghána
A klímaváltozás következményei Ghánában elsősorban a csökkenő esővíz-mennyiségben, valamint a természeti katasztrófák növekvő gyakoriságában jelenik meg. A lakosság 45 százaléka, északon 90 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik és a földművelés túlnyomórészt az esővízre támaszkodik. A klímaváltozás eredményeképp az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás következtében komolyabb élelmezési válság is kialakulhat, ami a migrációs hajlandóság megugrásához vezethet.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Afrika Tudásközpont projektjének célja a magyar mezőgazdasági szaktudás átadása Ghánában. A helyi gazdák az így megszerzett tudással növelni tudják terményeik piacképességét.
Kongói Demokratikus Köztársaság
A környezetváltozás a Kongói Demokratikus Köztársaság területén növekvő hőmérséklet és rendszertelen esőzések formájában jelenik meg, azonban társadalmi hatásai ennél jóval súlyosabbak. A legnagyobb veszélyt a tömeges éhínség kialakulása jelenti: az országban több mint 15 millió ember élelmezési válság-, vagy katasztrófahelyzettől szenved. A klímaváltozás folyamataihoz hozzájárul, hogy a legtöbb kongói területen a központi energiaellátás nem biztosított, így többen kénytelenek rossz hatásfokú, elavult generátorokat használni, amik jelentős mértékben szennyezik a környezetet. Ezek kivezetése és fenntartható energia biztosítása hosszú távon járul hozzá a helyiek szülőföldön maradásához.
A Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány szemészeti missziójának a magyar kormány korábbi támogatásból megvalósult fejlesztése és bővítése megnövelte a klinika energiaigényét. A magyar szemész Kongóban, több magyarországnyi területen végzett missziójának biztosításához a Hungary Helps Program napenergia-rendszer kiépítését támogatta, amely az intézmény fenntartható működését is szolgálja és kíméli a környezetet.
A képen látható új generátor a környezetet is kíméli.
Hungary Helps
Szenegál
Nyugat-Afrika más területeihez hasonlóan a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb időjárás és a Száhel-övezet súlyosabb aszálya várható Szenegálban is. A környezetszennyezéshez hozzájárul az is, hogy a központi energiaellátás a térségben számos területen nem biztosított.
Hazánk a szenegáli Saint Jean de Dieu kórház elektromos áramhálózatának napelemes fejlesztését támogatja. Ezáltal a kórház energiaszükségletének mintegy 70 százaléka lesz biztosítható napenergiából a következő 25 évben.
Mali
Mali területének kétharmada sivatag, északi része a Szaharában fekszik, a lakosság csaknem egynegyede pedig nem jut tiszta ivóvízhez. Az országot sújtó aszályok, fegyveres konfliktusok, és a biztonsági helyzet hiánya mára súlyos humanitárius helyzetet teremtettek.
A Hungary Helps Program keretében Magyarország támogatja a Mali fővárosában, Bamakóban található Győztesek Iskolája komplex infrastrukturális fejlesztését. Az iskola áramellátását napelem-rendszer telepítésével fogják biztosítani, az élhető és egészséges környezet megteremtése érdekében pedig a gyermekek számára vízvételi hely és kézmosó állomás kerül kialakításra.
Ecuador
Ecuador különösen kitett a különböző természeti katasztrófáknak, leggyakrabban földrengések rázzák meg, mivel szeizmikusan aktív zónában, az úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik. Az utóbbi 60 év alatt 2016-ban történt a legkomolyabb, 7,8-as erősségű földrengés, mely több tartományban megsemmisítette az infrastruktúra nagy részét és többek között rendkívüli károkat okozott a vízellátó rendszerekben. Ez a földrengés is rávilágított arra, hogy az ország infrastruktúrája, különösen a vidéki területeken nem elég ellenálló.
A Hungary Helps Program keretében víztisztítómű adományozására került sor az ecuadori San Andrés de Canoa település részére. A település egyáltalán nem rendelkezett víztisztítóművel, vagyis az elmúlt 20 évben nem volt hatékony ivóvízellátó rendszer kiépítve. A víz a településtől mintegy 20 kilométerre található víztároló tartályokból csővezetékeken érkezett, ez azonban jelentős vízveszteséggel járt. A ténylegesen megérkező víz mennyisége messze nem volt elegendő a lakossági igények kielégítésére, továbbá csak minden harmadnap volt elérhető. A magyar támogatásból üzembe helyezett víztisztító-berendezés naponta 200 ezer liter tiszta vizet, vagyis fejenként 15 liter ivóvizet lesz képes szolgáltatni a lakosoknak, amely már elegendő a helyi lakosság szükségleteinek fedezésére.
Legutóbbi hozzászólások